Önjáró automata aknavető autonóm tűzvezető rendszerrel

A 82 mm-es automata aknavető (VASZILJOK) nagy tűzgyorsaságával (120 lövés/perc), nagy pontosságával, valamint annak a lehetőségével, hogy alsó szögcsoportban közvetlen irányzásra is alkalmas, egyedülálló az aknavetők között. A hazai fejlesztés megindításánál ezen aknavetőt felhasználva olyan nagy mozgékonyságú - de álló helyzetből tüzelő - páncélvédett harceszköz kifejlesztése volt a cél, amely a hatásos alkalmazáshoz szükséges nagy mennyiségű aknagránátot is magával tudja vinni.

További cél lényegében ebből adódott, mivel a nagy mozgékonyság indokolttá tette, hogy a fegyver tűzvezetése, irányzása is kellően gyors legyen. Ezt az eszközön meglévő, egyébként a maga kategóriájában kiváló irányzó berendezés nem tette lehetővé. Olyan tűzvezető rend-szert kellett kifejleszteni, amely több üzemmódban működve képes volt teljessé tenni az aknavető kiváló harci sajátosságait.

A tűzvezető rendszer elemei felhasználásával rendre:

• mérhető a cél helyzete a járműhöz rögzített polár-t koordináta-rendszerben az irányzó által kezelt lézer távmérővel, amelyhez oldal- és magassági szögmérőműszer is csatlakozik; 
• mérhető a jármű hossz- és kereszttengely szerinti dőlése; 
• mérhető az aknavető oldal- és magassági szöghelyzete; 
• mérhetők a talajmenti meteorológiai adatok; 
• mérhető az aknagránátok hajítótöltetének hőmérséklete. 

Az adatok alapján a beépített számítógép meghatározza a mért távolsághoz tartozó lőszögeket, a jármű pillanatnyi dőlését és a meteorológiai adatokat figyelembe véve meghatározza az aknavető szükséges oldal- és magassági szöghelyzetét, és szervomotorokat vezérelve beállítja a tűz-helyzetbe az aknavetőt. Az irányzó elektromos elsütőberendezése tudja a tüzet kiváltani.

A tűzvezető rendszer több üzemmódban képes működni. Alapvető üzemmódja, amikor a cél látható a lézertávmé-rőben és a cél távolsága 1-4 km között van. Ebben az esetben az irányzó dönthet arról, hogy alsó vagy felső szögcsoportban kíván-e tüzelni. A döntést követően a cél megirányzását követően pár másodperc múlva jelzi a szá-mítógép a tűzkész helyzetet, és a szükséges számú lövés leadható.

Amennyiben a cél közvetlenül nem figyelhető meg, akkor a tüzelőállás elfoglalását követően az önjáró löveget megfelelően tájolva, a tüzelőállás és a cél térkép szerinti koordinátáinak billentyűzeten történő megadása után jelzi a számítógép a tűzkész helyzetet. Szükséghelyzetben önvédelmi célra a cél közvetlen megirányzását követően egyszerűsített algoritmussal határozza meg a lőelemeket a számítógép és gyors beállítást követően adhatók le a lövések 1000 m-en belül.

A fejlesztés során a HTI vezetésével több változatban is elkészült a fegyver mintapéldánya. Az első változatban MTLBU páncélozott szállítójármű szállító terébe lett beépítve egy púpos alsó lövegtalpra szerelve az aknavető, mely a menetiránnyal ellenkező irányba tüzel.

A második változatban AMB-1 sebesültszállító páncélozott járműszállító terébe lett beépítve egy kúpos alsó lövegtalpra szerelve az aknavető, amely menetirányban tüzel. A későbbiekben terepjáró tehergépkocsi platójára telepített 81 mm-es űrméretű változat is készült kíséreti jelleggel a fegyverből.

A 82 mm-es automata aknavetőkhöz az ötvenes évek¬ben tervezett repesz aknalőszerek voltak rendszeresítve (OF-832DU), amelyek páncélozott célok megsemmisítésé¬re általánosságban nem alkalmasak. Tekintettel arra, hogy az automata aknavető konstrukciós felépítésénél fogva al-kalmas közvetlen irányzással történő tüzelésre is, célszerűnek látszott egy korszerű többcélú (repesz-kumulatív) aknalőszer kifejlesztése.

(Sebők István)